~ Gyufaláng - S.A. Locryn ~

 

Szerző: S. A. Locryn

Cím: Gyufaláng

Megjelenés időpontja: 2020

Oldalszám: 448

Rendeld meg a Book Dreams  oldalán

Add a listádhoz Goodreads-en vagy Moly-on

Csillagozás: ★★★★★

Fülszöveg: 

Nemessy Sándor százados önmaga árnyékaként éli életét a hamvaiból épp újjáéledő Budapesten.

1947 karácsony előestéjén talál rá a hadifogságból szabadult őrmesterre. Szép Tamás tudja, hogy meg kell változtatnia a jövőt, és meg kell mentenie a századost, mindig ez a szándék vitte előre.

Megtalálja-e az elhatározást magában, hogy az érzései szerint cselekedjen? Ha lesz hozzá mersze, vajon hagyják-e neki?

Lehet-e két férfi barátságából több egy bizalmatlansággal átitatott korszakban, amikor a másság főbenjáró bűn volt?

Értékelésem: 

Történelmi romantikus regények nem igazán az én asztalom, de gondoltam adok a könyvnek egy esélyt, hiszen bár a második világháború utáni időben játszódik, mégis csak két férfi szerelmét írja le. 

Könnyen sikerült emélyednem a történetben és a karakterek is érdekesek voltak. Új volt számomra a 48/49-es Budapestről olvasni, de tetszett minden ahogy az író bemutatta az akkori várost és az életet. Úgy éreztem ott vagyok a szereplőkkel együtt, és velük együtt élem át a történetet - ami néha fájdalmas volt. 

Sándor és Tamás története nagyon tetszett, és az a kis mágikus jövőbe látás szál is izgalmas volt. Tamás minden erején felül is, de próbálta megvédeni Sándort a fádjalmaktól és a haláltól is. A háborús visszamlékezések nagyon jók voltak, szerettem belelátni a múltjukba, hogyan is kerültek ilyen közel egymáshoz. 

A találkozásuk, azután mikor azt hitték elvesztették a másikat a háborúban, igazán jó volt. Újra látni valakit akiről azt hitted már elvesztetted, és minden tőled telhetőt megtenni azért hogy életben maradjon? Imádtam! Sándor felajánlotta mindenét, még azt a keveset is ami neki volt, hogy megossza Tamással. Nagyon tetszett ahogy ők ketten együtt éltek és egyre jobban újra barátok, majd több lett belőlük. Tamás látomásai érdekesek voltak és nagyon kíváncsi voltam végül hogy módosít a látottakon, és ki kerül ki élve és halva a történetből. 

Emil/Ferenc egy jó mellékszereplő volt, jól egyengette főszereplőink útját és segítette őket mindenben amiben tudott. 

Izgalmas, néhol fájdalmas, néhol igazán mély romantikus történet ez a könyv. Az írásmóddal néha voltak bajaim, nem volt mindig tiszta kinek a fejében vagyunk éppen, épp ezért az elején sokáig tartott mire tisztáztam magamban hogy melyikőjük Sándor és melyikőjük Tamás. 

Kicsit több mint lókét hónapnyi eseményt foglal magában, Karácsony napjától március elejéig. Tetszett az élet amit maguknak kialakítottak, de a folytonos félelem amiben éltek már néha engem is kikészített. Féltem értük helyettük is, amikor Tamás gondolkodás nélkül kilépett az utcára vagy bevásárolni ment, holott nem voltak iratai. Szóval igen, a székem szélén ülve és körmöt rágva olvastam a történéseket, és csak remélni tudtam egy szép és igazságos befejezésben. 

A történet lezárása igazán szép volt. Nem hajtottak fejet senki előtt sem és csakis arra koncentráltak, hogy nekik jó legyen, ők boldogok legyenek, nem számít a többi ember vagy épp a megmaradt család mit gondol. 

Igazán érdekes és szerethető könyv volt, sokáig foglalkoztatott, hogy hány évesek a szereplőink, és ezt csak a könyv legvégén tudtuk meg (38-40). Tetszett a lezárás is, és összességében minden szerettem ebben a könyvben. Tamás látomásai igazán sokat dobtak a történeten.

Csak ajánlani tudom.